Google

This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project

to make the world's books discoverablc onlinc.

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr.

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the

publishcr to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to prevent abuse by commercial parties, including piacing lechnical restrictions on automated querying. We alsó ask that you:

+ Make non-commercial use ofthefiles We designed Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for personal, non-commercial purposes.

+ Refrainfivm automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the use of public domain materials for these purposes and may be able to help.

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project and helping them lind additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other countiies. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whether any speciflc use of any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe.

About Google Book Search

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders discovcr the world's books while helping authors and publishers reaeh new audienees. You can search through the full icxi of this book on the web

at|http: //books. google .com/l

SZÁZADOK.

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

KÖZLÖNYE.

A VitiSZTMÁNY MEOHÍZÁSÁIIÖI. SZERKESZTETTÉK

THALY KALmAN (I-VII.) SZILAGYI SANDOR (Vlll-X)

KlI^KNCKk:i>lK lűVFOrjYAM: ISrS.

BUDAPESTEN, 18TS.

STANFORD UWfASV~~j

FEB 6 1964

Budapest 1H75. NjoniMtott az Athenaeum nyomdájában.

TARTALOM.

Lap.

Balássy Ferencz, A körmöczi levéltár okmányai a Kátay nemzetségről 246

» » A Knauz N.-féle esztergomi érseki okmányt, ism. 328

Botka Tivadar. Illyésházy Istvánné, Erdody Anna sírköve ... 59

> V Adalékok az £rdödi Bakócz-család elsökori elágazásához 547

Beöthff ZsolL Toldy magyar költészeti kézikönyvének ismertetése . 710

Ifj, Bölóni Sándor, Komáromi Csipkés György végrendelete, 1663 . . 278

Bujdosó Valtfittimisi, I. Bákóczy György és Bántfy Dénes ág^'úi . . . 347

» V Régi magyar helynevek 348

» > Magyar levél a Fekete-tenger mellől, 1562 . . 57 2

Chernél Kálmán, Kutatások, a kőszegi Sz -Jakab egyház shboltjában 128

CTí'rren i^om. Jelentés Zólyom- megye levéltáráról ...... 120

» > A uováki bizottság jelentése ' . . . 626

Csaplár Benedek. A körmöczbányai bizottság jelentése 149

Dfdfc F(fi»A;a#. Jelentés a Radvánszky-köuy vtár 1 102

> > és Horvát Árpád. Jelentések a társulat anyag-állapotáról 126

> * Gr. Csáky Ferencz első házassága 1650— 1653 . . . 293

> > A szombatosok szertartás könyvéről, ismertütés . . . 412 » * A gr. Vay Ádám berkeszi levél- és könyvtára .... 468

> > A bodoki könyvtárról 706

Z>t)WcsA;^ /í/ziacr. A Radvánszky -család éremgyűjteménye . «... 134

< A magyar éremsúlyok 211

Dofttf Alttal. Az Istvánífyak ősi czímere 502

fofóeffiyi t/áno«. 8zihalom község pecsété 1706-ból 65

Fiaknói Vilmos. Adalékok a hazai és külföldi iskolázás törtenetéhez . 667

Oarádff. A Thaly-féle Thököly^naplók és leveles könyvek ismertetése . 397

Haán Lajos. Jelentés a beszterczebányai és Badvánszky-le véltárról. . 113

Hatos Gusztáv. Az IsthvánÜyak czímere 323

Jdenik Elek. Egy becses régiségle írásának rectiticálása 575

Kandra Kabos. Bakács Tamás saját vallomása származásáról . . . 136

> > Sayous E. A magyarok eredetéről czimű művének ism. 334 Knauz Nándor. Két krónika I. Az esztergomi rövid krónika . . . . 623

> » II. A zágrábi krónika 684

Ifj, Kubini/i Miklós. Egy tőrök bég parancsa a hódoltság idejéből . . 2i;

LeAocrA:^ Ttracfrii*. Menyekzői szabályzat a múlt századbáji .... 137

> > Hunyady kiváltság-levele 1446-ból - . 19

Gr, Miké Imre, Elnöki megnyitó beszéd, elmondatott a Magyar Történel- mi Társulat 1875. sept. 6. nyitrai nagygyűlésén . . . 511

Natiu. Imtt,. Petnehágy^oklavalaL. ism. 273

Sagy Iván. A neczpáli levéltár ,223

xVy. A. Régi magyar pecsét 655

//. Aíyáryil/Aírí. Magyarországi képírók a XV. és XVI. -ik században . 134

Ortvay Tivadar. Jelentés Beszterczebánya városia levéltáráról általában 115

> * Feliratos üj adat a régi Tibiscum helyfekvésére t^ézve 194

Ooárif Lipót. A nyitrai központi bizottság jelentése 519

P. Gif. A franczia nemzeti levéltár úiabb kiadványainak ismertetése . 503

> > Dr. Kerékgyártó Árpád vHazánk Évlapjai« 557

Pauler Gjfuia. >Történeljni naplók. 1663 -1719. Közli Thaly Kálmán« 265

» V Knauz Nándor. » Pesti Napló <-féle czikke 505

> * ^Wesselényi Anna« bírálata 635

» » A Békés vármegyei régészeti és művelődés-történelmi

Társulat Évkönyve 1874/5 ismer 725

Festy Frigyes. Jelentés a Zólyom-megyei, és uradalmi levéltárakról. . 73

'A

l

Lap.

Pesty Frigyes. Nándor-fejérvári, szreberaiki, jajczai bánok stb. . . . 132

> Göiuör varinej^yei alispánok II 1545

> > A niacsói bánok 361 és 450

V > Zólyom vármegyei alispánok II 419

V » Bakács Tamás nemzetsége 498

V V Magyar helynevek ; 650

« » Az iteböi prépostság 678

/{advdnuzky liéla. A Kadvánszky-levéltár legrégiebb okmányai . . 46

> » Jelentés a bodoki levéltárról 700

/>i\ 2íttj/ier Ö^MÍrt.A Znyo-Váralja-tarnóczi bizottság jelentése. . . . 182

lifikovszky István. Adalékok a magyar ágyúk történetéhez 732

Kévész Imre, Jelentés a hazánkra vonatkozó zarichi kéziratokról . . 572

7Ww(T i'VoW*. Régi pecséteinkröl s Drugeth János 1832 pe esetéről. . 54

, liudnay íi. Magyar levéri552-bÖl, 8zent-Pét€ry János llévay FerenczliezS?!

Salamon Ferencz. Pest város történetéből 533

Sáitdorfi, Történeti értekezések az iskolai programmokbau . . . . 641

» Helfert »Revision des ungarischen Ausgleiclis« 727

Sli'omvuT Lajos. Dangeau őrgróf magyar vonatkozásai 477

Szabó K. A stavnyicskai bizottság jelentése a b. Révay-család levéltáráról 34

V V Az Andrássy-család 1569-diki csíki adomány- leveléről. 430 > V Egy székely örökségi per 16ar5—153«-ban 592

Szerémi. Gr. Forgácb Ferencz temetésére hívogató levél, 1648. ... 63

* Gr. Forgách Miklós kassai főkapitány temetése 1636 . . . 276

> Bosnyák Tamás s Fánchy Gáspár és György temetés szertar- tásai 1634. és 1642 414

Sz. S. Trauschenfels. »Vor zweihudert Jahren< czimű munkájának ism. 559

V » Maurer: Die Besitzergreifung Siebenbürgens st 639

V >> Az izsák család levéltárából 653

Szildfjyi Sándor. Gúny irat Bethlen Gábor idejebői 882

» » Salamon kisebb történeti dolgozatainak ismei-tetése. . 720

V V Békés Gáspár életéhez ^3^

> > Kisebb közlemények, jegyzőkönyvek a VIII. füzettől

kezdve minden számban.

ThalUczy Lajos. György Aladár »Az eg>'etemes művelődés t<5rténelem 407

> » Hunyady János levele Majthónyi Gergelyhez. . . 575 » » Adalék a magyar hódoltság történetéhez 739

Thaly Kálmán. Balassa Bálint és iijon fbifedezett vénei 1

V > A'VKékelyeket 1706. Napra, Holdra, Csillagokra esketik 62

V > Jelentés a Radvánszky és gr. Csáky-levéltárak Rá-

kóczi kori adatairól ^^

> > Istvánfty István sírverse, temetése és hagyatékai 1545. 202

Magyar történetírók életéhez. V. Bél Mátyás. . . . 282

y V Körössy György följegyzései a XVII. században. ..311

» I. Rákóczi György szabályzata udvari bejárói számára. 341

> * tízent-Gál nemes község magyar pecsété 1662-ből . . 418

V * Meteorkő-huUás 1705-ben a Vág- Duna mellett. *20

V > Gr. Nádasdy Ferencz országbíró vadász -diplomája és

utasítása fövadász mestere számára 1660 498

V V Ki hozta vissza a hazába Blikes Kelemen kéziratait ? . 573

V > Magyar czéhszabályzat a XVI. századból 736

V > Jelentések apróbli könyvismertetések, egyéb kisebb tár-

czaközlemények a VII. füzetig, minden számban. . .

Waltherr Imre. A Zaah nemzetség és a Saagiak ; történeti tanulmány 253

ff. /;. rUmann : ><''l)er den Wei-th diplomatischer Depeschen* . 638

Wertheimer Kdf. Ranke Lipót (Tanűhnány) 583

V » Magyarország állapoU a XVI. és XVII. században. 659

/

SZÁZADOK.

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE.

Elsö füzet. 1875. . Janoár hó.

Balassa Bálint

é H 11 j <> n í'ö 1 l'e dfssett versei.

» Vagtj iSyrow, vayi/ Circe, vagy magyar Amphion ;

l'ln pedig iráaid nyonuH kinyomozom,

Xe bánd, új éh'tre hogy nevedet hozom j --

Emlékezetedet m imlen ü tt h ordozom. ^

(Rimay, aXVIl-ik század elején,É alassáról.)

Gyarmatin és Kékkői Báró Balassa Bálint, a XVLik szá- zad ezen ép oly geniális szellemű, mint kalandos életű költője, midőn az 1589-ik év őszén szeretett hazájától búcsút vévén, nagy l)njdosására világgá vala indulandó, beborult, meghasonlott kedélylyel éneklé végtelen keserűségében :

^Ti jK'dig szorzottéin átkozott sok verdck, Kúnál kik egyebet nékem nem nyertetek, - T ü z b e n mind f e j e n k e' n t égjetek, v o s z s z e f e k ! . . "

Azóta majd három század folyt le, s a minden időkben oly annyira kegyelt bajnok-költő tisztelői és a mag3^ar irodalomtör- ténet búváiai mind hiába keresték Balassa szerelmi da- lait, melyekre búcsúéneke most idézett versszakában kétségte- lenül czéloz. Azt kellé tehát hinni, hogy a kegyetlen dalnok csakugyan végrehajtá a gyilkos autodafét, fényes elméjének dicső szülöttein.*) De ma már (irönmiel mondhatjuk, hogy ő mégis irgalmasabb volt; mert ámbátor gazdag főúr létére ki soha nem

*) L. Tnldy F<*renez : Adalék [.Balassa Bálint életéhez, Századok, lh7:J. évf.. \\{){) 1.

♦Századok. 1

2 BALASSA ÉS FÖLFEDEZETT VERSEI

nyomatta ezen elkárlioztatott verseket : de legalább kéziratban összegyűjtve tartá azokat; avagy, ha elvégre kéziratát csak- ugyan megégette is : ez szerencsére akkor történt, a mikor arról már megelőzőleg másolat vétetett volt. Légyen bármiként, az örvendetes valóság az, hogy ma Báróvagy is I-sőBalassa Bálint szerelmi dalai kezeink között vannak. Ha a Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi kirán- dulásában serami egyéb fölfedezést nem tesz is a halhatat- lan Balassa epedő múzsájának e gyöngykoszorújánál : egyedül ez alelet érdemessé s eml ékezetessé fogja vala tenni a zólyomi búvárlatokat. Oly meggyőződésem ez, melyet, nem kétlem, nemzeti irodalomtörténetünk minden barátja oszt.

A Eadványban működött bizottság munkafelosztási terve- zete szerint, a Rákóczi-terem falait környező régi családi könyv- tár ritkaságainak s különösen a bekötött és a könyvek közé he- lyezett ó kéziratoknak átkutatását Deák Farkas t. tagtár- sunk vállalá magára. S az ö pihenni nem tudó szorgalmas mun- kássága és szerencsés kezei bukkantak reá aug. 21-kén, az egykor 996. könyvtári szám alá sorozott nagybecsű kéziratra, mely- nek nevezetességét nevezett barátunk gondos figyelme azonnal fölismervén, az épen köztünk időzött Toldy Ferencz nek, mint irodalomtörténetünk legfőbb tekintélyének, és alólírottnak nyújtá azt oda. meghat/irozás végett.

A fakó, sárgult, s különben is apró betűs kéziratot lapozni s olvasgatni kezdvén, és csakhamar egynémely évszámot és elvi- tázhatlan bizonyosságú vonatkozást tartalmazó helyre találván : leirliatlan örömünkre világosan meggyőződtünk mit eleinte hinni alig merénk, hogy I. Balassa Bálint eddigelé elveszetteknek hitt világi dalai kerültek kezeink közé. A terje- delmes kézirat hosszabb idejű tanulmányozást igényelvén, miután az gr. Mikó Imre elnök urunk által R a d v á n s z k y Antal fő- ispán úrtól, mint a tulajdonos család seniorától, a társulat ré- szére irodalmi értékesítés czéljából ideiglen elkéretett, illetőleg liazafias készséggel átadatott, általvettem azt, mint a Törté- nelmi Társuhit titkára. és a Tiszt(*lt Választmány előtt ezen- nel híven rj^signáhnn.

THALY KÁLMÁNTÓr.. 3

Hogy pedig addig is, míg a XVI-ik századi magyar költé- szet e nagybecsű reliquiája a t. társulat intézkedéséből az iro- dalom közkincsévé leend, legalább némileg ismertetve legyen : liadd mondjak el róla cgynémi jellemzőt. Nem lehet tere e he- lyütt Balassa dalainak aestheticai értékéről értekezni : de igenis illetékes helye van a fölfedező társulat g>iilésén a föllelt kéz- irat és tartalma ismertetésének, éa különösen ama mozzanatok hangsúlyozásának, melyek belőle Balassa mint történelmi s irodalmi egyéniség j e 11 e mér e s élettörté- netére vonatkoznak. Hisz e regényes élet vázlatához társula- tunknak már egy más kirándulá«a is szolgált adatokkal, me- lyeket köszörűs Toldynk által egybefüzve , a Századoknak (1873.iki évf. 305. és 1874. évf. 416. 1.) jutott szerencséje közzé tehetni.

A múlt század első évtizedeiben, valószinüleg Radvánszky I. János, a volt kincstárnok és fejedelmi tanácsúr által bokötte- tett, s később a század végén Radvánszky II. János által az idé- zett könyvtári számjegygyei és hátczímniel megjelölt negyedrétú manuscriptum nem eredeti kézirata Balassának : hanem igenis, az ő saját kéziratáról, e g y k o r ú 1 a g, még életében (mint alább látandjuk) szórúl szóra, lelkiismeretes gonddal, de gyarló és ingadozó orthofrraphiával készült másolat. Ki lett légyen ké- szítője? eddigelé nem tudhatni; de, hogy Balassa elméjének nagy tisztelője, geniális szelleme termékeinek gondos gyíijtője, s a magyar nemzeti iiodalomért buzgó lelkű hazafi vala, min- den sorából kitűnik.

A gyűjteményt eredetileg még, úgy látszik, valami más irodalmi kincs előzte volt meg, mert a czímlap így kezdődik »K ö V e t k e z n e k Balasi Bálintnak kölem-kölemféle szerelmes éneki, kik között egynihány isteni dicsíret és vitézségről való ének is vagyon. «

Ez a füczím ; ez után a következő becses följegyzés áll :

»E zekét penig az maga kezével írt könyvé- bül írták ki szórúl szóra; vétek (hiba) kevés hellyen esett benne, az sem egyébtűi lőtt penig, hanem az Balasi í r á sáliak n e h é z o 1 v a s á s a m i a 1 1, d(» a felől megle- het. K ü 1 e m-k ű 1 e ni ni i n d e n i k é n e k e t : in i k o r , m i-

1*

4 BALASSA ÉS FÖLFEDEZETT VERSEI

rölés kiről szerzetté? megírta, az nótáját is mindenikének f ölj edzette.*

Tehát Balassa müveit gondosan szerkesztett sajátkezű könyvben összegyűjtve bírta, melyből aztán, szerencsére, a jelen, kezeink között levő másolat készült, már akár az ő tudtával, akár a nélkül. Szerencsére, mondjuk, mert az eredeti, ha a költő meg nem égette is a mint hiszszük, hogy n c m, utóbb mégis, a hosszü idők folytán vagy végkép megsemmisült, vagy legalább mind máig ismeretlenül rejlik valahol.

A föntebbi czím utáni lapon már a költemények kezdőd- nek. Es pedig az első egy csinos kis jelkép-dal, s a második egy lángoló szerelmi ének az egri Dobó «zép leányához Krisztinához, kinek neve a versfökben rejlik, s a kiről a költő ihletve zengi, hogy :

., Immár ö érette Egyebek szerelme Nálam miiid semmivé lett,"

a minthogy, később, tudvalevőleg, nőül is vette őt. A harmadik dallal egy fekete zománczos, gyémántos gyűrűt küld jegyesének, kérvén őt^ hogy szerelmével

„Foglaljou engemet szintén úgy magához : Miképen e györöt foglalták gyémánthoz."

A negyedik gyönyörű szerelmi dalban, melynek versföibeu x^B a l a 8 s i B á 1 i n t h é« és (Lossonczy ?) > A n n a<s: nevek rejle- nek, a költő búsongva búcsúzik őt *elűző« kedvesétől; de az ötö- dikben— mely egy olasz dal: »az Gianeta Padovana*) nótájárac szól már » vígan énekel, « mert ug3'anannak újra megnyeré szerelmét. A hatodik az azon idő tájban kihalt nagy olygarcha család egyik utolsó sarja : »Bebek Judit« nevére és szerelméért szól. »Az magam gondolt nótájára,* (dalla- mára) jegyzé oda föléje Balassa : a ki tehát, íme, zeneszerző, dallamkőltő is volt. Fájdalom azonban, a kézirat nem hangjegyes, mint pl. a még korábbi Tinódy-kiadás.

*) Váljon nem volna-e ebből és az ifjúkori dalaiban általában sürün előjövő olasz dallaniokbúl merészség ait sejteni, hogy Balassa egykor, mint korában annyi magyar főúr, apáduai egyetem növen- déke volt ? Tán föllelhető lenne még czímere a padovai híres corrido r<Ma !

THALY KÁLMÁNTÓL. ö

0

A hetedik, egy más előkelő hölgy : M o r g h a y K a t a ne- vére, mig a nyolczadik »Egy német Villanella nótá- jára: Icli hab vermaint . . költetett ; kilenczedik, » Az Palkó nótájára, kit az szeretőjével való haragjában szerzett.* Lélekta- nilag igen érdekes vers.

A tizedikben, melyet ismét olasz dallamra szerze, >az szeretője' háh'idatlansága és kemínsígé felől panaszkodiL Egy Siciliana nótára.*

A tizenegyedik az ismert szép tavaszi és végbeli dal :

„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje..."

mely tehát Balassa legrégibb énekei közül való. Hasonlón az akkori tavaszi fiivelltetéskor, tehát valószinüleg még szintén egri katona korában kelt a 12-ik számú, eddig ismeretlen vitézi és vígadó ének, melyet latínból, Marulusból dolgozott vala át. Nála ritka vígsággal zengi ebben Balassa :

„Aggasztaló bánat, biUzerzo szerelem Távul legyen niitülünk, borokkal töltött aranyos pohárok Járjanak miközöttünk ! ..."

A tizenharmadik éneket erdős, havasos szülőföldétől s szeretteitől távol, a »i)usztában, remete-módra tengődve* szerzé, s -^özvegy gerliczé<-nek nevezi magát benne. Tán a hatvani, szol- noki törökök ellen táborozott ekkor az alföldi pusztákon, az egri vitézekkel. A tizennegyedik dal egy új imádott: »Cháky Bor- bála« nevére szóló hosszabb és igen szép szerelmi ábránd. A tizenötödik egy lengyel ének nótájára, a tizenhatodik pedig t'gy középkori latin dallamra szól, mind a kettő érzelemben és képekben dús szerelmi költemény. A tizenhetedik hasonlókép, csakhogy magyar dallamra, míg a tizenhetediknek vígan zengő iiyokz versszakában a költő a felett örül, »liogy megsza- badult az szerelemtül,« s 9-ik strópháúl utána veti :

^Szerze'm ez nyolcz verset víg es szabad elmével, Gy ölés ben indulván ruhás legényekkel,

r> BAIASSA Í:S FÖLFEÜB^ETT VERSEr

Hozzám hasonlókkal Vitéz iffiakkal, Nem kesergő vénekkel/

A tizenkilenczedikben titkou emésztő, magába fojtott sze- relmi tüzéről panaszkodik ; ebbeli gyötrelmei növekedését zengi a huszadikban is, mely utóbbi vers egyébként »Az Toldy Miklós nótájára* Íratott.

A huszonegyedikben szintén szerelmi bánatát kesergi, mig a huszonkettedik elmés kis alkalmi vers, egy ajándékban küldött nyakék mellé: »Huszonkettődik, kitegynásfa felett küldött volt szeretőjének, kire pelikán-madár volt följegyezve.* A hu- szonharmadik, mely ismét *o 1 a s z nótára* Íratott, megne- vezi imádottja nevét is; e hölgy a Balassa jószágaival szomszé- dos Likava és Rózsahegy Wirakat bírt Lepoglavai Krussitth- család sarja volt. Ugyanis a versfők nevére szólanak : »K r v s i t Ilon a,« kinek ^aranyszínű hajába,* »kaláris-szabású ajakiba* és :»gyünyörü beszédinek zengő szavába* szerelmes lesz a lángszívü Balassa, és szép dalt ír hozzá. Talán az ezen hölgy küldötte bokrétáról zeng a közvetlenül reá következő (huszon- negyedik) ének is :

„Most adíl virágom nékem bokrétáját Magához hasonló szcrchucs virágát.** stb.

Ez érdekes dalnak szerzési évét is megtudjuk a végstró- l)hából :

„Ezerötszáz és h e t v e n n y o 1 c z e s z t c n d ü b c u Egy szerelmes h c 1 y e n h o g y v o 1 n é k rejtekben: Az adá virágát akkor én kczoniljen/

Ez tehát az alábbi huszonhetedik számüval együtt Balas- sának é v s z á m szerint megjelölhető legrégiebb köl- teménye.

A huszoníHödikben kedvesétől váhisán kesereg; a verst'ok- ből .>rj () s 0 n c z i A n n a* név ki. K hölgy az 1552-ben éle- dt tcme.svári hősnek leánya volt, ki is egymásután többször menvén férjhez. Balassa ifjúsága, vagyis e dal szerzése idejében tan épen szép íiatal özvegy lehetett.

THALV^ KÁLMÁNTÓL.

A huszonhatodik, »k i t egy g y é m á n t k e r e s z t mel- lett küldött volt a szerctöjinek,« inkább komoly, és vaUás-erkölcsös szinetezetű, mint szerelmi vers. A huszonhete- dikben a költő kedveséhez való állandóságát bizonyígatja, s így fejezi be :

^Ezerötszáz hctvcnnyolczuak vegdbcn, Hogy volua szeretőm eiihozzáin kétségben, Ugy 8zedéin ezt egyben, Nevet megtalálod versek eleiben/

A versfök az » A n n a M e r t h nevet adják.

A huszonnyolczadik számú szép kis élénk, pajzánkás dalt Balassa török nyelvből fordítá magyarra ; czíme is : »E g y török ének. Be c z e g z a n e g y i d e r ü b e n . . . .<?

A huszonkilenczediket pedig, mely gördülékeny s tüzes szerelmi dal, oláh dallamra szerzé : » Az ,,.Szavu me La- zonka as sa fata . . .'*• oláh ének nótájára.*

A harminczadik pedig ismét a »Toldy Miklós nótájá«-ra írt hosszabb (29 alexandrín-stróphából álló) komoly tankölte- mény, a szerelem jogosultságáról s hatalmáról az egész életben? természetben. Balassának a régi görög regevilágban és classicai irodalomban való nagy jártasságáról tanúskodik.

A 31. és 32. számúak hiányoznak, nem is voltak itt soha beírva, s hely sem hagyatott számukra ; hanem mindjárt követ- kezik liarminczharmadik szám alatt Balassa i>B o c s á s d m e g 1 s t e n e m i f j ú s á g 0 m n a k v é t k é t . . . kezdő sorú, sa- ját nevére szerzett és nyomtatásban is megjelent buzgó kö- nyörgése, melyre nézve azonban kéziratunkból azt az érde- kes adatot tudjuk meg, hogy a költő ez énekben »büne bocsánat- jáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándéko- zott.« (1584.)

És ezzel az el>ő eychisiiak vége, s egy üresen hagyott lap után a következő nagybecsű följegyzésekkel áll elő a gondos gyűjtő, illetőleg másoló:

>Ezek az énekek kiket Balasi Bálint gyer- mekségétül fogva házasságáig szerzett, jóllehet

8 BALA88A É8 FÖLFEDEZETT VERSEI

kettő hía,*) az egyik egy virág-ének, az »Irgalmas Ur-Isten...« nótájára, kinek a kezdeti így volt :

„Valljon meddig akarsz engem keserget ni..."

az elveszett. Másik egy könyörgés, a P a 1 a t i c s **) nótájára, ki az Nyíri Báthory István nál és U n g n ó t nénál is (U n g- nad Kristóf né: az imént megénekelt Lossonczy An- n a) volt. így kezdetik el :

„Láss hozzám ö d v es s í g e m ne k Istene..."

Ezek után in árakikkövetk e-znek: azokat mind kiket házasságában, kiket a feleslgitül való elválása után szerzett; jobb részre a virág-énekeket inkább níind Júliárúl, mely nevére azért keresztelteté az szerel- mesét, hogy a rígi poétákot ebbe is kövesse, kik közül Ovidius Corinnának, Joannes 2-dus Júliának, Murullus Naerának ne- vezte szerettiit.«

Az e tájékozó jegyzetek után álló 34-ik számú ének igen nevezetes Balassa gyászrafordúlt élettörténetérc, és pedig bekö- vetkezett bujdosás a okának földerítésére nézve. E szerint ugyanis Balassa bujdosása nem számkivetés, hanem önkéntes elvonulás, bolyongás, elrejtőzés volt az ismerős világ szemei elöl, ama szégyen miatt, melyet f(»jére nejének Dobó Krisz- tinának kiiiyilatkozott »á 1 n o k s á g a,« »h a m i s s á g hozott. S e szégyen fájó tudatát még fokozák a boldogtalan költő föl- ébredt lelkiismeretének furdalásai azért, hogy hozzá mindig régi szerelmesét, ő, nejéért^ ezéii; az »álnokért« ok nél- kül elhagyta volt, most tehát a hitvesének elhidegülésc, hűt- lensége által fejére nehezült gyalázatot saját elkíWotett vétke megérdemlett büntetésének, Isten méltó átkának érezé magán. Ez a fontos lélektani körülmény magyarázza meg költőnk ekkori ború8 kedélyállapotát, s rámutat ama sötét bűntudat és fájó ve-

*) liizonyára iv/j*kr('. való ih'/Ví' u^jjrik át a gyüjtö a .'JO-ik szám- ról mindjárt a .'J.'5-ikra.

**"^ Ual)-l*alatics (Ivör^viu'k a budai ("sonkatoronvban 1 r»7.0-beii s/í'rzett i'neke értetik. 1^. rrníl a Századok 1S71. ovi folyamának ,*]4-ik lajtját. Palatics (^yörgy neje Sorédy Krzsébet vala.

TIIALY KÁLMÁNTÓ!,. í)

zeklés kiapadhatlan foiTíisára, mely borongó dalain, kivált a vallásos irányúakon elömlik. Az ének elején világosan meg van Jegyezve, hogy Balassa »ezt akkor szerzetté, hogy a felesége idegenségét és hamisságát eszébe kezdte venni; kin el keservedvén, j u t v á n a n n a k az s z e- r e 1 m e s i n e k i g a z s á g a s z i b e, akit o k n é 1 k ü 1 . . . elhagyott volt feleségiért, úgy szerzetté ezt.« A költő feldúlt kebellel, sírva zengi e dalában :

„Titkos kcsorvcmbo hull orcziíinriil könyvein, Rólam mit prófétált, tölt mórt mind ff'j(?men, A ki k (' 8 0 r v e 8 c n v á 1 e k e\ e n t íi l m.

Fájdalmam öregbül naponkínt b ii n ö m t ü l : Mórt, mint gyiimölcHiort diófát ág közül Tülem ligy clver(?m jovát'rt, ok iiólkííl.

K i <• r t reám szállott I hi t e n t ii 1 nagy átok: Betegség, kár, sok gond, szegye n, r ú t h í r, s z i t o k, S ha kiért vétkeztem - hozzám az is á 1 n o k . . .^

Kétségtelen, hogy (»z utóbbi strópha második sorában egy- szersmind a neje közel vérsége miatt ellene támasztott ismeretes l)ünperre is czéloz. Majd fájdalma gyógy ithatlanságáről panasz- kodva, felsóhajt :

„Vigasztalás, társ nem adhat víg kedvet, H ú s fej e m (; g y e d ü 1 e s a k b u d o s n í s z eret Mert pokolnak tetszik ez v i 1 jI g i é 1 »• t. **

Íme, Balassa bujdosásának legtisztább, mert erkölcsi, lé- lektani motivumokból merített indokolása! Mi ugyan, saját éne- keiből, Balassának két bujdosását különböztetjük nle^^ A feleségével támadt szakadás után ugyanis, mint aláblíi versei mutatják, elébb Erdély földére bujdosott, s ott, kietlen, ember nem lakta havasokon vadászva, madarászva, majd gyorsfutó ])a- ripákat keresve töltött több időt. Erdélyben szerelmes lön egy előkelő hölgy))e, kihez egész bokrétáját költé a szebbnél szebb daloknak, de a ki a dalnok sovárgását nem viszonzá. Kz ii bujdosása 1586—1589 közé tehető, mindenesetre ez ulóbin év

10 BALASSA fcS FÖLFEDEZETT VERSEÍ

előtt, a melynek elején már ismét Magyarországon találjuk öt, hogy azután september havában barátitól és vitéz bajtársitó búcsút véve, második , nagy , külföldi buj dosására induljon, mely tán egész 1593 végéig, vagy 1594 elejéig tartott.

De haladjunk tovább !

Következik a harminczötödik dal, mellyet úgymond kútfőnk Balassa »akkor szerzett, hogy az ő felesége idegen- sége miatt az rigi szeretőin kezdett szivében megindulni, arra az oláh nótára, az mint az eltévedt juhokot sirat javoltazoláhleány.«E dalban említi a k öltő, hogy

„Elvált hív szeretőm miatt Uj bánat nagy kínnal fogyat, **

s megvallja »régi szerelme már szintén hamvvá vált nagy tüzé- nek* újabb fölgerjedését, noha maga sem tudja, miként ? De lélektanilag eléggé megmagyarázzák ezt a föntebb elmon- dottak. Ám e föltámadott régi lángot a költő erővel ki akarja szívéből oltani, elkeseredve kiáltván Vénushoz :

„Átkozott! . . . ha nem más mótldal Végezd búmat halálommal, Ne gyújts olthatatla]! lánggal ! . . . Arra gerjeszsz, kit megadhatsz, Nycrhctetlenrc ne gyúlasz!...

A régi imádott tehát, úgy látszik, ekkor már férjnél vala.

A szerelem istennője meghallgatja kedves híve kérését, s a 36-ik dalban már >egy igen-igen szép kegyest* mutat Balas- sának ; s »okát jelenti Vénus annak is: miért árulta cl az felesége?* De ez, (t. i. e 36-ik ének) fájdalom, nincs itt, hanem >P e t ö G á s p á r n é u á 1*) v a g y o n. Az nótája : Csak búbánat . . Kezdete :

„Kgy nagy küvetíícggel Küldte sietséggel Vénus hozzám Cupidót . . . "*

Ezen énekről csupán ennyit tudunk. A 37-iket Bálint

*) K korban két (.uTbci IVthö (íáspár is élt ; az ogyiknek mvjc r «M' h y J u d i a másiké Dovccfíori C h ú r o n A n n a vala. L. Nagy Iván, Magy. orsz. Csuládai IX. 258 .'»íl. 1.

TÜALY KÁLMÁNTÓL. 11

>akkor szerzetté, mikor a feleségétül elvált, (1587 ?) kiben emlékezteti Cupidót arra, a mint Vénus ö általa fogadott neki, ha feleségítúl békével elválik, kire megfelel Cupido, Júliát mutatván, s dicsérvén neki.« Ez a magyarázó ezim ; maga Balassa pedig szórűl szóra igy emlékezik e versében volt nejéről s attól való elválásáról :

„Ez világgal bíró Fels(?ges Cupido Emlékezzél meg szódra, Mit fogada anyád Enuekcm általad : Hogy megszabadulván Ki már megszabadul t T ü 1 c m e 1 i s v a d ú 1 1, Jut eszembe gyakorta/

Cupido tehát megmutatja »anyja helytartóját e földön* : a páratlan szépségű Júliát Balassának, kit forró szerelemre gerjeszt e csodálandó szépség iránt. Vagyis : nejétől elválván Balassa, az irigy nyelvek s világ szemei elöl Erdélybe vonul, ott ismerkedik meg egy ritka szép előkelő hölgygyei Júliával, kit vadászó Dianának is ír. Szerelme égető tűzzé válik, mely el- len hiába bujdosik a vad havasok közé, hiába él a lakatlan bér- ezek közepette » remete-életet « , hiába bolyong hegyeken- völgyeken »fene párducz-módon,« felhajtva a medvék barlang- jait, — a csodaszépségü hölgy képe mindenütt üldözi őt, s szíve olthatatlan lángját, tüzét sem a havasok hideg éjei, sem az erdei források fris vize nem képes oltani, enyhíteni. Ezen égő szerelme édes kínjai közt a legszebb dalokat sürüen teremti fájó lelke, s ő e legsze)))) dalok egész gazdag bokrétáját fűzi össze és veti az imádottnak lábai elé. Ennek magasztos szépségét és sa- ját szerelme nagy voltát Balassa, a legváltozatosabb alakokban, ragyogó költői képekben, elragadó hasonlatokban festi. Húsz dal zeng itt Júliáról, s ezekben éri el Balassa, lángoló ér- zelmeinek, dús és merész képzelő tehetsége szinpompújának neto- vábbját, — ez költészetének vir^iga.

Ue mi a régi magyar poézis e drága gyöngyeinek széptani

^ '^ BALASSA É3 FÖLFEDEZETT VERSEI

bővebb méltatásába itt nem bocsátkozhatva : tisztünkhez képest csak azon momentumokra utalunk, melyek költőnk élettörténe- tére s egyéniségének és irodalmi sokoldalú képzettségének tüze- tesebb megismerésére vonatkoznak.

A 37 57. számú dalok mind Júliáról szóknak, s a legkü- lönnemübb versméretekben írvák, s mind rendkívül dallamosak éö tömött, virágos nyelvűek, mint ezt Balassánál általában, ko- rához és kortársaihoz képest, bámulattal tapasztaljuk. De Balassa nyelv- és irodalmi ismereteihez is új jelenségeket kapunk c da- lokban. Németből, latínból fordított, s magyar, középkori deák, olasz, német, török, lengyel, oláh nótitkra azaz dallamokra, áriákra szerzett dalait már láttunk: most még angol búi és törökbül fordított, sőt félig törökül, félig magyarul írt verseivel találkozunk. Tehát Balassa az angol nyel- vet ésirodalmatis ismerte;s e tekintetben talán egyes- egyedül áll vala azon korban hazai főuraink közül. Hogy pe- dig a török nyelvet ily mértékben bírta melyet alkalmasint Egerben, valami ott raboskodó mívelt töröktül tanúit el, meg- kedvelvén a gj'önyörü arab s török poézist, ez a körülmény teszi érthetővé ama vádat, melyet gálád rokonai ellene emeltek, mikép Bálintunk renegáttá törökké lett volna, s fiát M u s z t a f a névre keresztelteté ; a mi ellen ö, természetesen, til- takozni, az esztergomi káptalan előtt ünnepélyesen tiltakozni nem késett. *)

A török és angol énekek ezek :

A 3y-ik számú dal »ivi török G ü r e k ni e z d e W aj z e n- z u r iiótájára« készült, a 28-ik és 56-ik pedig egyenesen török nyelvbül van fordítva, mit ez utóbbinak végstróphájában maga Balassa ekként ad tudtul :

„Torok szcp versekből Szcríílincsein f«'löl (*sak iKMii n'pMi fordítíun ; Ip'röl igére

Nem s/int«hi leliete, De liertflen jobln'táin . . . .Iiíliának uiúiihun.'^

*) li. az ide vonatkozó okmányt Századok, ls7:J-iki t'vf. 317. 1.

THALY KÁLMÁKTÓL. 1 3

Angol búi pedig a vadászó Júliát festő, 41. sz. alatti gyönyörű kis lyrai költemény van fordítva: »De vocead vocem ex Anglicano.« Ugyan a Júliához szóló versek kö- zül viszont a 49-ik számút, melyben a költő » sokféle dolgokhoz hasonlítja magát és a szerelmet,* Balassa a czímjegyzet szerint »jobb részint németből fordította meg,« vagyis mint a vég- szakban maga zengi :

,, Híves forrás felett serkenvén álmomból : Fordítani magyarul vidám Júliáról."

Megjegyzem még, hogy a46-iknak, a mely szintén Júliára írt szerelmi dal, ez a czime van : »A z Dobó Jakab éneke, az : ,„M ár szintén az idő v a 1 a kinyílásban.. ."* el- len szerzett ének. Azon nótára. « A mi annyit teszen, hogy az idézett kezdősorú s Dobó Jakab akkor élt egyik magyar úr szerzetté dalra felel itt meg Balassa. Tehát szerelmi dal s egy kis költői verseny, vagy ha úgy tetszik verses polé- mia egyszersmind.

Balassa e dalokban költészetének legfényesebb ragyogvá- nyaival árasztotta el Júliát, a ki azonban az ő számára, mint magát kifejezi, »ny érhetetlen szépség« maradt mégis. A lánglelkű költőnek, ki mint Magyarország egyik legszebb, legdaliásabb ifja, a Rudolf király koronázását követett ünnepé- lyeken délczeg tánczával nemcsak földiéit, de az akkor Pozsony- ban összegyűlt sok idegen nemzetekbéli főurakat s úri hölgyeket is általános csodálatra ragadta,*) s a ki később adonisi szépsé- gével, lovagiasságával, és lantjának bájló zengzetével egymásután hódítá meg az előkelő hölgyvilág szíveit, a deli mágnásnak, a kiért még azelőtt tiz-tizenkét évvel Magyarország lányai ra- jongtak s asszonyai égtek: ennek az ellenállhatlau Balassa Bá- lintnak meg kellett érnie, hogy Erdély egy hölgye, lángoló dalai és égő szerelme daczára oly hideg maradjon iránta, inint bér- ezés honában a vad kősziklák hava, melyek közt a boldogtalan költő bujdosott. Igaz, hogy Bálint ekkor már 36—37 esztendős volt: tehát bár javabeli férfi, mégis nem töb))é az ingerlő

*) L. lötvánftynál.

14 RALAS8A É8 FÖLFEDEZETT VERSEI

szépségű 8 ifjuságú 18 24 éves virágzó dalia. De viszont 36 éves higgadtabb korának most meg volt az a haszna, hogy bírt is aztán annyi önmérséklettel, mikép Jülia szívének elvégre is hajt- hatatlanságát általlátván, egy megi-agadó, festésekben gaz- dag és gyönyörű nyelvezetű velősben,, az 58-ikban, örök búcsút mondott jégszívű imádottjának és Erdélynek. E költeményét így fejezi be :

„Hideg vén kívül Egvdn pcuig bclöl Júlia szerelmétől^ J ó li a m a r lovakért Járván Erdély földét Nem nagy fáradság nélkül : Ezt öszverendelém, Többé nem említvén Júliát immár versül."

És csakugyan hosszú ideig nem említi többé, s később is csak egyszer, s visszaemlékezöleg. Azonban Balassának érzelme nem, csak ennek tárgya változott. A következő 59.ik ének szintoly heves és szerelmes, csakhogy a versfőkbtil már nem »J ú 1 i hanem »Sófia« név ki. A költő örvendve áldja Vénust kegyéért, a melylyel őt új és boldog szerelemmel örven- deztető meg, 8 kívánja magának, hogy

„Régi sok búm után hadd élhessek vígan!"

Egyébiránt e vers költenek idejét pontosan meghatározza a végstrópha :

„Mikor fényes bogár Szent-Iván havában Jár a nyár közepiben, Ajánlván lelkemet akkor egy szép szűznek Áldozatul kéziben :

Szerzem ezt versekben az másfél ezerben Es a nyolczvankilenczben."

Tehát külföldre biíjdosása előtt csak ej^ykét hóval. Ezt megelözőlef? Bálintunk Bécsben s Pozsonyban járt; legalább

THALY KÁLMÁNTÓL. 15

a^Bécsi Zsuzsannáról* egy >lengyel nótára* szerzett legközelebbi, 60-ik szám alatti pajzánkás dalában emlékezik orrol.

pAz Zsuzsanna egy sz^p német leány, Bécsben lakik Tifengraab utczilján, Piros rózsa tündöklik orczáján."

E piros rózsát sok vitéz kívánja, de utoljára is ö, Balassa Ion a nyertes, a ki leszakasztá. E versét Pozsonyban 1 589 ele- jén, a böjtben irta, tehát az 59. számúnál néhány hónappal előbb l'gyanis a végső versszak ezt mondja :

„Kurta octáván, a sovány böjtben, Pozsony városából kimentemben Szerzem ezeket illyen versekben, Táncz-nótára e kisded énekben,

Az más félezer ben éa nyolczvankilenczbeu, Bécsi virág hogy juta eszemben."

A 61-ik: >Egy katona-ének. In laudem C on fi- tt i o r u ni. Az ,,.Csak búbánat . . . .'" nótájára.*

„Vitézek mi lehet Ez széles föld felett..."

Tovább nem is folytatja ennél a két sornál a leíró ; hisz ki ne ismerné Balassa Bálint e méltán híres énekét még ma, három század múlva is, akkor pedig bizonyára széltére énekel- ték az egész országban ! Nem volt tehát szükség leírni.

Utána egy üres lap, s ez után ím ez igen érdekes fíiljegy- ^ zés áll :

»Még vadnak ednehány. Istenhez való énekek, kiket a psalmusokból is, magátúl is szerzett (Balassa), ki mindenestül is tíz, -- azok más könyvben vadnak ; nem is adja azokat ki, meddig több psalmust nem fordít még azok- li c) z. Azért e világi éneket, a J e p h t e s li i s t o r i á j á t ú 1 t' 1 v á 1 V a , ki még nem k é s z . . .

Itt a f(*)lötte becses följí^gyzés megszakad, és tovább úgy ezen. jVahimint a következő lap üres. Azért mondjuk pedig »fö-

10 BALASSA K8 FÖLFEDEZETT VEllSEI

lőtte becse s«-nek : inei:t nyilván kitűnik belőle, hogy a j e- len kéz írat még Balassa életében készült. A mi a zsoltárokat (psalmusokat) s egyéb vallásos énekeket illeti : ilyet Balassától összesen majd iúsz darabot bírunk kiadva ; te- hát valószínű, hogy ezek egy részét a fóntemlített amaz első tíz után szerzetté, vagyis, hogy ilynemű költeményeiből mi sem, avagy nem sok veszett el, a kor jellege is olyas lévén, hogy ép az ^istenes énekek«-et gyűjtötték a legnagyobb buzga- lommal. Azonban Balassa »Jophtes históriáj á« -ról mai nap nincs semmi tudomásunk, legalább tudtomra.

Kútfőnkben az imént említett becses följegyzés és üres lap után ismét folyó számmal jelölve folytattatnak tovább Balassa versei. A 62. és 63. számok alatt két >istenes ének« áll : »N i n c s már hová lennem. ..« és »Az én Istenem. ..« kezdettel. Mindkettő megvan a költő kiadott műveiben. Ezután újból, és pedig egész 15 üres oldal következett, melyek alkalma- sint Balassa többi vallásos énekei számára tartattak fönn, de ezek beírása végkép elmaradván : később, a XVII-ik század má- sodik felében, valaki jónak látta e lapokat Zrínyi vadász-idillu- maival és a » Szigeti Veszedelem* első énekével teleírni. E térre Balassának nyolcz versét szánta volt eredetileg a másoló; ugyanis a legközelebbi ének, ezen elmaradottak betudásával, a hetvenegyedik (s nem 64-ik) számot viseli. Ez egy, a »Csak búbánat . . dallamára szerzett gyönyörű szerelmi dal,

ilv kezdettel :

*■ .

„Vitézek kftrjokkal, Kíp^yuk Prklájokkal, (fulánkjokkal) Hikák szarvokkal, sdrtiiek ; Körmükkel sze'p sólymok, Foggal oroszlányok, Szakgatuak az mit érnek, Csak az szép leányok S az basiliscusok Hogy íi szemekkel ölnek ..."

Ilyen az ő csodaszép kedvese is, a kiért új szerelemre gyúladt, s a kiért kész a vitézekkel bajra szállni :

THATiY KÁLMÁNTÓL. 1 7

„Már czutáu azdrl * Ez cgt^szst^geért Sok kópia romol, Vitézek homlokán Szablya miatt gyakran Szerelmiért vér omol ; Mert ez az a virág Ki miatt b a r á t s 21 g Társak között felbomol!"

Balassa e versét kibujdosása előtt csak épen néhány hét- tel, íi. ni. 1589. aiig. közepén írta, a >h avasok aljíibanc vagyis a KrívAn líibainril fekvő liptó-újvAri másként hradeki uradalmában elvonultan élve, és nagy útjára készülve. A vég- strópha ugyanis így hangzik:

„Szcnt-Lörincz-nap ntán

Az ezerötszázban

Es az nyolczvankilcnczben,

Kemete módjára

Havasok aljába'

Elvén, szerzek versekben,

Arról, ki oly mint hölgy

S kinek neve szép gyöngy

A Ixilcs deáki nyelvben."

Tehát a megénekelt hölgy neve Margaréta volt. Balassúnak kibujdosása előtti utolsó imádottja.

A következő 72-ik ének, melyben nyolcz szerelmes dalnok- ifjűnak riondja meg kedveseik nevét íiz erdei viszhang, még ké8Ől)l)en, Balassinak már-már bujdosó útjára indultában, augus- tus végén kelt, és ezen általában is, de költőnk élettörténetére nézve különösen érdekes befejezéssel bír :

„Egy szegény zarándok Kégi barátotok Eneklotte ezt nektek K i k a \\\ a gyár n y e 1 v e n Való V e r s s z e r z é s e n

Századok.

Egymással vetekedtek, K i t a n a g y h a ni i s s á g E 8 h 1 á d a 1 1 a n s á g Föld szélére kergettek.

18

BALASSA É8 FÖLFEDEZETT VERSEI

Az iiiásft^l ezerben Es nyolezvankilenczben 8zent-Bcrtalau nap után, Világ határira Való bujdosásra

Keservcsseu ind Iván,

$

Kdes hazájábiil, .rúakarúitul Siralmason b c s li z v á n."

E megható búcsúszavak is világosan tanúsítják a mit fön- tebb mondánk, hogy t. i. Balassa bujdosása nem számkivetós, hanem szégyen- és bánatszülte önkéntes távollét vala. Kik voltak légyen ama ómagyar nyelven való versszerzésen vetekedö« ifjak ? . . . Bár név szerint is tudhatnánk, mily be- cses irodalomtörténeti adalék lenne, holott már magában így is érdekes egyedül e puszta említés is.

A 73-ik dalban búba merült lelkét vigasztalná a költő, és öt megutált, elhagyott nejének kit jellemzően >édes ellen- ségét-nek nevez háládatlansága felett keserűen panaszkodik, de büntetését Istenre bízza :

„Illy háládatlanság nemcsak rajtam esett Sámson is csak szép D a 1 i 1 a miatt veszett; Ellcn8(?g kéziben Fulviust mi ejtett ? Ha nem felesége, kivel o sok jót tett.

Egyéb bün jutalmát a fejedelmekre

Bízta Isten, e földi törvénytevőkre :

De az háládatlanság szörnyű vétkére

Maga visel gondot megbüntetésére.

Azért b { z d O reá b o s z u d megtorlását!...'*

mondja önkikéhez, s

„Iligyjed, megmutatja rajta is ostonit. Feledékcnysííggel viseld szíved kárát : Mert az nyerhetotlen m ásnak adta magát..."

Ez utolsó sorbúi az lenne következtethető, mintha Dobó Krisztina, kivel volt férje Erdélyből visszatérte után, úgy látszik, ki akait békühii, a régi kedves nyújtott olajágát visz- szantnsltva, máshoz ment volna férjhoz. Jgy volt-e valóban? adatok hiúnyál)an mindeddig meg nem mondható.

THALY KÁLMÁKTÓL.

Következik egy török ének, mely inkább a Júlia- cyclusba tartoznék, és tán csak a másoló tévedéséből került ide. Itt van mind a török, mind a magyar szöveg, négy soronként közben-közben írva, csakhogy a török versek is magyar, nem arabs betűkkel Írattak. Ezen, a maga nemében eddigelé egyetlen törő k-m agyar dalt a másoló miért, miért nem ? tán épen abbeli észrevett tévedése miatt, hogy nem ide, hanem a Júliáról szóló versek közé való, nem szá-